[day 2] szentháromság

Az Írországba érkező munkavállalók szentháromságáról szóljon most ez a kis post. Ez pediglen a PPS szám (ami kb a Szent Grál, vagyis mindig, mindenhez ez kell. Kb az adószám, tajszám, mindenszám összevonása), a bankszámlaszám (értelemszerűen) és a helyi telefonszám (megintcsak értelemszerűen, hisz pl albérletkeresésnél egyetlen egy ügynök sem fog magyar számokat hivogatni).

Ígyhát reggeli után bebuszoztam Dublinba a Parnell Streetre megszerezni a PPS számot. Mivel ehhez igazolni kell a lakhatásom, amit albérlet híján még nem tudok, Mrs. Y. adott egy nagyon hivatalos meghívólevelet, hogy az legyen nekik elég. Még előtte, Magyarországon, on-line foglaltam időpontot, aminek a visszaigazolását kinyomtatva be is kellett mutatni. Ez teljesen korrekten, konkrétan ügyintézői asztal számára lebontva megmutatta, hogy mikor és hova kell mennem. 11-re volt időpontom, de jó szokásomhoz híven korábban, már 10:00-ra a helyszinre értem. Ahol a 80-as évekre jellemző, banánért sorban állós embertömegével szembesültem. Igaz, itt szépen, tülemesen álldogáltak az emberek. És 10:30-kor, a kapu kinyitásakor ez a tömeg egyszerűen Church Streeteltűnt. Mindenki, akinek volt egyeztetett időpontja, a megfelelő ablakhoz állt. Pontosabban ült. Mert lényegesen több szék volt kiszórva, mint ügyfél. Akiknek meg nem volt, azokat regisztrálták és x nap múlva mehetnek újabb sorbanállásra. Én, mivel senki nem volt az “ablakomnál” odalibbentem és pontosan 12 perccel később el is készültem mindennel. Ebbe belefért az olyan rugalmas megoldás is, mint pl. a jelenlegi szállásom igazolása. Melyről csupán egy informális e-mailem volt Mrs. Y.-tól, hogy 10.28-tól lefoglalja a helyet. Ezt a papírok kitöltése közben átforwardoltam az ügyintézőnek és mire végeztem a 3 oldallal meg is kapta és iktatta is. Hmmm….ezt most próbáljuk meg elképzelni bármelyik tetszőleges magyar szolgáltatónál.

Apró érdekesség, hogy a PPS regisztrációs levelet nem küldhetik céges címre, viszont egy mezei hotel lehet értesítési hely. Fuck logic.

Skerries tengerpartOK, akkor jöhet a második napirendi pont, a bankszámla. Itt viszont 10 alkalommal is sikerült lyukra futnom. Az, hogy körülményesek a bankok, az nem elég konkrét kifejezés erre. A mindenki által elfogadott invitation letter nekik nem jó, mert ez a sor nem az után a sor után jön és hasonló indokok variációival küldtek el melegebb éghajlatra. Bár volt olyan is, ahol azt mondták, hogy ha _minden_ papír megvan, akkor 2-3 hét, amíg egyáltalán időpontot tudnak adni. Mrs. Y. nem csodálkozott ezen. Említette, hogy pár hete két új kollega, ugyan azon invitation letterrel besétált ugyan abba a bankba, hogy számlát nyissanak. Az egyiket elküldték, a másiknak lett számlája. Fuck logic.

Ezt a projectet így jegeltem és inkább beugrottam egy Vodafone boltba és vettem egy Pre-Paid SIM-et, ami egész baráti szolgáltatásokat nyújt (5 GB adat, 100 nemzetközi perc, ingyenes írországi beszéd és SMS) mindössze 20 euróért. Ez vállalható. És ha már majd nem kell, akkor meg eláll a fiókban, enni nem kér.

Church StreetEzek mellett leteszteltem a Dublin Bus szolgáltatásait. A szállásról az út a Parnell Streetig 86 megálló volt, amit 1:34 alatt teljesített. Már odafele menet is feltűnő volt, hogy a megálló az csak akkor megálló ha a buszon valaki jelzi a leszállási szándékát és/vagy a megállóban bőszen integet egy felszállni kívánó. Egyébként a busz lassítás nélkül suhan tovább. Ez főleg a visszaúton volt látványos, ahol konkrétan 10-es nagyságrendben hagyta ki a megállókat. Így valójában 30-35 megállóval lehetett abszolválni a távot.

A busz egyénként kényelmes, tiszta, kulturált. Meglepő módon tökletesen működik a fel- és leszállás és a jegyvásárlás/Leap Card csippantás úgy is, hogy összesen egy ajtó van a buszon, és egy megállóban sem állt 30 másodpercnél tovább. Mert az emberek képesek normálisan kezelni az egészet. Először leszállnak, majd utána egyenként, nem tolakodva, nem lökdösődve felszállnak. Aki csippant az csippant, aki készpénzért vesz jegyet az meg megveszi a sofőrnél. Simán működik. Ja, és egész kellemes és ingyenes wifi van minden buszon. Elsőre nem tűnik borzalmasnak a napi 2×1 óra buszozás (a mostani szállás és a reptér közötti távolságot alapul véve), de persze jobb lenne Swordsban albérletet találni és csak 30 perceket utazni.Skerries tengerpart

Ennyit mára a technika és tudományok újdonságaiból. És pár random kép Skerriesről csak úgy beleszórva a postba. Majd lesz külön post a kisvárosról is valamikor.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *