Tag Archives: prequel

rainy days

[day -8] prequel és hasonlóak

Nakérem. Az egykori blog elköltözött archivumba. Ez pediglen egy új és (reményeim szerint) aktívabbb darab lesz.

Az apropó pediglen az, hogy 42 év után megszületett a nagy döntés és hamarosan a távozás hímes mezejére lépek (sőt, lépünk). Mivel az elmúlt ~1 évben egyre másra kerestek meg fejvadászok, hogy valami jobbat, szebbet, okosabbat ajánljanak. És bár én hősiesen ellenálltam a kísértésnek, de most eljött a pillanat, amikor szedem a sátorfát és költözök. És mivel minden utazás egy lépéssel kezdődik, ezt a legnehezebb megtenni.

A célpont a “napfényes” zöld sziget, Írország. Ezen belül pediglen Dublin. Vagyis csak a munkahely lesz Dublinban, mi reményeim szerint a várostól északra, valamelyik kisvárosban fogjuk tengetni dolgos napjainkat. Nade, hogy is kezdődött mindez? És hol tartok most? Erröl szól ezen, bemelegítő post. Utána az érkezésig már csak csend és izgulás, majd jönnek a postok egyre s másra.

rainy days

2015 igen meleg nyarán kaptam egy telefonhívást Írországból, az ITContracting nevű fejvadász cégtől, hogy Senior Systems Administrator pozicióba keresnek embert egy ügyfelük megbízásából. Mivel 1996-2013 közötti időszakban ezzel foglalkoztam így bátran belevágtam az interjúkba. Egyik követte a másikat, telefonos, Skypeos, megint telefonos, majd az ajánlattétel. Ami anyagi oldalról nézve rendben volt, de a “csak” contractot ajánlottak, vagyis 1 év fix szerződés, amit 98%-ban meghosszabbítanának még 1 évvel az első év lejárta után. Mivel a család is költözne és nem mertem belevágni egy bizonytalanabbnak tűnő történetbe és köszönettel kihátráltam, mert mi van ha letellik az 1 év és nincs másik ajánlat? Ezt a fejvadász megértette és elfogadta. Majd pár hét múlva újra keresett, hogy lenne egy másik, immáron permanens ajánlat, ugyan olyan feltételekkel. Itt is lefutottam az interjúköröket és mindkét oldalról jónak találtatott az eredmény. Ekkor mondta, hogy valójában az eredeti ügyfél “ragaszkodott” (ú, ez picit nagyképűen hangzik, de ha egyszer ezt mondta 🙂 ) hozzám, ezért az ITContracting anyacégéhez tartozó üzemeltetői csapat venne fel magához, majd rögtön az első 1+1 évre kölcsön is adnának az eredeti megbízónak. Mivel itt már permanens szertődésről beszéltünk, és mellette az eredeti cég és feladatkör számomra igencsak szimpi volt, így nem volt okom nem elfogadni az ajánlatot.

Ez persze csak elsőre tűnt egyszerűnek, mert utána, amikor belegondoltam, hogy ezzel mindent feladok és pár váltás ruhával kezdek egy új életet, az már ijesztőbb volt. Szerencsére a cég megbízta Mrs. Y.-t, hogy segítsen mindenben. Ő végzi a “relokálást”, vagyis elméletileg segít mindenben. Ja igen, ez volt a sok, szerződésaláírásig eljutott, ajánlat közül az egyetlen, ahol van elkülönített relokációs büdzsé is, vagyis van x EUR amit arra használunk, hogy én innen el és oda megérkezzek. Ebbe beletartozhat bármi a repjegytől a cuccok átszállításán át az kezdeti szálláshelytől az albérletig minden, ami belefér az összegbe. Mivel Írországban is az albérlet a legsúlyosabb tétel, így abban maradtunk, hogy repjegyet meg minden egyebet én intézek, és az összeget nagyjából egészében az albérletre költjük, mert az 1+1 hónap (első havi díj + 1 havi kaució) azért egy messziről szabad szemmel is jól látható összeg lesz.

Közben Mrs. Y. átküldte a javasolt városok/kerületek listáját, hogy hol érdemes albérletet vadászni, mivel ezt ő helyettem nem tudja megtenni, de azzal, hogy leszűkítettük kb 6-7 kisvárosra/falura a listát, azért ez elég jól behatárolja a szóba jöhető helyeket. Mivel hosszú távban gondolkodunk (eleve az albérletek 99%-nál minimum 1 éves szerződést kell kötni) így nem a kicsi, 1 hálószobás ingatlanok jöhetnek szóba, hanem minimum 2 de inkább 3 hálószoba, nagy konyha és lehetőség szerint kert az alap szűrési feltétel. Meg egy előre belőtt összeg, amitől felfele nem nagyon szeretnénk eltérni. Az két legnagyobb ingatlanbérlős websiteot napi szinten böngészve azért az kiderült, hogy lehet ennyiért ilyen albérletet/lakást/házat lőni. Bár nem egyszerű. Viszont nagyon pörög a piac, tehát nem tudom megtenni, hogy még itthonról időpontot egyeztetek megtekintésre, ezt majd csak kint tudom elkezdeni. Pont ezért (is) pár nappal a tényleges munkakezdés (2015.11.02) előtt érkezek Dublinba, hogy a lehető legtöbb dolgot meg lehessen csinálni, mert ha lekezdődik a meló, akkor erre nem lesz elegendő idő. Szerencsére Mrs. Y. már foglalt szállást, amit kb bármeddig, de valójában max 2 hónapig tudok használni. Ráadásul nem tisztességtelenül drága, bár jó lenne minél rövidebb ideg tengtni a napjaim egy B&B-ben. Ami még nagyon fontos, hogy legyen egy ajánlás az előző főbérlőtől. Namost ugye nekem ilyenem max magyarul lenne, amivel kint nem sokat érnek. Tehát itt éreztem egy kis loopot, hogy albérlethez kell előző albérlet. Szerencsére Mrs. Y. jelezte, hogy ez azért könnyen áthidalható egy meghívólevéllel, amit volt olyan kedves és már el is postázott (az más kérdés, hogy a postást megzavarta a Tamás Wallner a címzésnél és simán a levelesládák tetejére helyezte a levelet, ahelyett, hogy a Wallner Tamás feliratú postaládába dobda volna. Sebaj.). Ez a levél biztosítja a szolgáltatókat (pl bankok) és a főbérlőket arról, hogy megbízható jómunkásember vagyok és az anyacég vállal értem mindennemű felelősséget.

Viszont voltak olyan dolgok, amiket távolról is lehetett intézni. Ilyen pl a Leap Card, ami egy elektronikus bérlet. A kártya online megrendelése (fényképes verzió, mert azt lehet regisztrálni és nyújt egyéb hasznos dolgokat), legyártása és postázása 3 napba került. Utána, hogy Újpest-Központból megérkezzen a 3 km-re levő lakásba, az további 1 hetet vett igénybe. Magyar. Kir. Posta rulzik. De megjött. Örömködés. A kártya most csak egy alap, 25 EUR-os feltöltéssel bír, de természetesen automatikusan, utazás közben képes magát tölteni a kártya. Ráadásul ide lesz feltöltve majd a havi bérlet is. A Leap Card (LC) több “zsebet” használ egyszerre. Vagyis ha olyan tömegközlekedést veszek igénybe, amire jogosít a bérletem, akkor azt használja, ha olyat, amit nem, akkor meg a külön feltöltött összeget. Ráadásul mindenféle kedvezményeket is biztosít. Pl egy jegy, vezetőnél megváltva 3.30 EUR, de LC esetén csak 2.60 EUr-t von le. Ez tetszetős. Mondjuk azon meglepődtem, amikor az átmeneti szállás és munkahely közti útvonalat megnéztem és láttam, hogy 54 perc utazás az 58 megállót jelent. Uhh.

A másik nagyon nagyon fontos dolog, sőt a legfonotsabb az ún PPS szám. Ami kb az adószám, taj szám, személyi azonosító számok összegyúrásaként képzelhető el. Amíg ilyen nincs, addig szinte semmit nem lehet elintézni (bankszámla nyitása pl). Ráadásul addig a fizetést megterhelik egy ún. Emergency Tax-al (40%, hoppá). Amit természtesen a PPS szám megszerzése után egy összegben vissza is utalnak. Ezt Dublinban egy helyen lehet igényelni. Pár levélváltás után a hivatal szépen meg is írta, hogy mit vigyek majd magammal. Majd webes felületen lehetett időpontot foglalni és elméletileg 15 perc alatt bekerül az ember a rendszerbe, majd 3-5 nap után megkapja a PPS számot és újabb 2-3 hét után magát a kártyát is. Szerencsére mindenre elég a szám magában, nem kell megvárni a kártya legyártását. Tehát érkezésem utáni napon már mehetik a Parcell streetre PPS számot regisztráltatni. Itt is kell majd a fentebb említett meghívólevél ami kiváltja egyszerre a nevemre szóló közüzemi számlát csakúgy, mint a főbérlői ajánlást.

Tehát itt állunk most. Van egy repjegyem október 28.-ra. Van két nagy bőröndöm. Egy meghívólevelem. Egy lefoglalt átmeneti szállásom. És iszonyatos gyomoridegem, hogy mi lesz. Az első pár hét/hónap kemény lesz. Család távol, környezet idegen. De ha meglesz az albérlet, feltöltve a hűtő és látom, hogy mit és hogyan kell csinálnom, akkor majd talán kicsit megnyugszom. 🙂 Azt tudom, hogy nem a túróudi és nem az itteni ízek fognak hiányozni, hanem pár ember. Ezek egy része pár hónap elteltével költözik ki, a másik részével pedig minden lehetséges kommunikációs csatornán megpróbálok a lehető leginkább kapcsolatban maradni. A cél, hogy jól süljön el minden és akkor frankó életünk lesz. Főleg a gyerekeknek, hisz alapvetően miattuk teszem, tesszük meg ezeket a lépéseket. Hogy ők egy normálisabbnak látszó helyen nőjjenek fel, megtanuljanak egy nyelvet kvázi anyanyelvi szinten, és utána olyan életük lehessen, amilyet csak szeretnének.

Folyt.köv. Majd még itthonról, de már csak közvetlenül az utazás előtt. Vagy nem, és akkor már csak érkezés után. De sűrűsödni fognak a postok.

(ps.: kép imgurról lopva)